Fantomparkok a fővárosban

Feleannyi zöldterület jut egy budapestire, mint az európai átlag. A fővárosi parkok fenntartására sem jut elég, Bécs például 14-szer annyit költ erre a célra, mint Budapest. Az ezredfordulóra megépíteni tervezett új Városliget, a Millennium Park pedig továbbra is álom csupán.

Budapesten körülbelül 2200 hektárnyi úgynevezett korlátlan használatú, közcélú zöldterület található, amelyeknek szokás szerint nem egy gazdája van, ezért néznek ki úgy, ahogy. A kiemelt zöld kábé negyedét a főváros kertészeti vállalata gondozza, idén alig 1,2 milliárd forintból (az 300 millióval kevesebb tavalyhoz képest), azaz nagyjából másfél Combinó áráért. Ez olyan kevés pénz - Párizs például 17-szer ennyit költ parkjaira -, hogy új beruházásra nem is futja, csak a már meglévő ligetek fenntartására.

Miközben egy budapestire átlagosan 8-10 négyzetméternyi zöld jut, Bécsben 124 négyzetméter, és az európai átlag is valahol 21 négyzetméter/főnél van. Nagyobb városi közparkot utoljára száz éve alakítottak ki, a Városliget a millenniumi ünnepségek idejére készült el, a Népligetben nagyjából ugyanekkor angol tájkertet építettek.

A fővárosi önkormányzat korábbi tervei szerint 2000-ben adták volna át az új, városi közparkot (a munkacíme Millennium Park volt), amelynek a helyszíne Csepel szigetcsúcsának keleti része lett volna. Még szerencse, hogy a városnak azóta sem volt pénze rá, mert a szigetcsúcs 11 hektáros területét tavaly a XXI. kerületi önkormányzat eladta egy spanyol befektetőnek (amely azóta sem tudatta, mit szándékozik építeni, de valószínűleg iroda-és lakóparkot fog).

A környezetvédők szerint egy évtized alatt három városligetnyivel csökkent a budapesti zöldterületek felülete, a legnagyobb veszélyben ebből a szempontból a XI., a XII. és a XIV. kerület van. A zöld fogyásának elsődleges oka az ingatlanfejlesztési láz; mivel a fakivágási engedélyt a kerületek adják ki elsőfokú építési hatóságként (ha védett fákról van szó, akkor a főváros jóvhagyása is kell), a beruházó pedig könnyedén megkaphatja azt, ha megígéri, hogy a kivágott fákat máshol, új növényekkel pótolja vagy befüvesíti a tetőt. Ez utóbbi ugyanis statisztikailag szintén növeli a fővárosi zöldterületek mennyiségét.

A belvárosban úgy lehetne segíteni a növényínségen, ha - javasolja például a Budapesti Világörökségéért Alapítvány nevű civil szervezet - a 4-5 ezer régi lakóházból álló városmagban a tömbök oldalszárnyait elbontanák, az összenyitott udvarokban pedig belső kerteket alakítanának ki. Ezzel a megoldással csak a belvárosban egy fél városligetnyi zöldterületet lehetne nyerni.